Egy blog Mosonmagyaróvárról. Felület a közös gondolkodásnak, a véleményeknek, a vitának.
Fórum a helyi közéleti kérdéseknek. Lazán, világosan, fiatalosan.

Figyelmeztetés
  • JUser: :_load: Nem tölthető be a következő azonosítószámú felhasználó: 574

Családbarát város, városbarát család 2/2. rész

A családbarát város, városbarát család című bejegyzésem első részében megismerhettétek a családbarát város általam vélt fogalmát, valamint az annak feltételéül állított 4 témakört, amelyek közül az elsőt, a közlekedést részletesebben ki is fejtettem. Következzen most a másik három.

Közösségi terek

Érzékeny ponthoz érkeztünk, jól tudom. A fent említett, szellős városnak szerves részei a terek, a zöld felületek, amelyek betöltik azokat a funkciókat, amik a családok, közösségek szempontjából szükségesek. A kicsiknek a játszótér a legfontosabb, a szülőknek pedig a kicsik biztonsága mellett az, hogy egy barátságos környezetben ők is le tudjanak ülni, egymással beszélgetni, akár eszegetni, iszogatni közben. Egy kis figyelmességgel néhány árnyékot nyújtó fa, egy barátságos elkerítés, az állatok távol tartása, a megfelelő játékok, és a gondozott zöldfelület is biztosítható. A tiniknek jól jöhet egy szabadtéri kondipark, vagy egy épített biciklis, esetleg gördeszkás pálya, ahol jó levegőn mozoghatnak, együtt lehetnek. Nagyon fontos, hogy a háziállattal rendelkezők is megtalálják a számukra kialakított részeket, ahol bekerített, biztonságos módon, szabadon játszhatnak a kutyusokkal. Néhány eszköz, pár játék és két-három kutyapiszok-gyűjtő az ehhez szükséges eldobható kesztyű- és zacskótartóval. Talán ennél nem is kell több a boldogsághoz.

A jó levegő, a zaj- és porterhelés csökkentése és az élhető város megtartásának szempontjából is kiemelten fontos a zöldfelületek nagyságának minimum szinten tartása, de inkább növelése. A Wittmann park, a Kiserdő, a Lajta- és Mosoni-Duna part kiváló kikapcsolódási helyszínek lehetnek, ha megfelelően hasznosítjuk őket. Gyerekkoromban szinte minden nap a Wittmann parkban bicikliztünk, ismertünk minden ösvényt, egész délutánokat beszélgettünk át a Lajta partján, a kis sziget mellett kacsázgatva. Jó lenne, ha a mai fiatalok is olyan felszabadultan tudnának itt „bandázni”, mint ahogy mi tehettük.

Intézményrendszer és közszolgáltatások

A családoknak természetesen a bölcsődék, az óvodák és az iskolák száma és minősége a legfontosabb tényező ebből a szempontból. Az intézményeknek korszerűnek és vidámnak kell lenni, hogy a gyerekek szeressenek ezekbe járni, a szülők pedig nyugodt szívvel hagyhassák itt őket. A város ezért a saját erejéből és pályázati forrásokból annyit tehet, hogy biztosítja kellő számukat, 21. századivá újítja, modern eszközökkel szereli fel őket. A többi pedig szakmai kérdés, amit már a nevelőkre és a pedagógusokra kell bíznunk.

A bölcsiken, ovikon és iskolákon túl számos olyan intézmény is van, ami családbarát tud lenni. Ezek szintén közintézmények, mint például a kormányhivatal, a polgármesteri hivatal, a közszolgáltatók irodái, vagy éppen a posta. Ezekben az épületekben célszerű a babakocsis közlekedést megoldani a lépcsőre épített, lehetőleg kétnyomú rámpával, vagy például az ajtók szélességének helyes megválasztásával. További könnyebbség a szülőknek, ha a női mosdóban egy kis pelenkázó sarok kerül kialakításra, emellett az erre alkalmas részen egy szoptató fotel is kihelyezésre kerül. Ha ezek adottak, a család máris mobilis és nagyságrendekkel könnyebb az élete.

Fontos tényező a nők szempontjából, hogy elérhető legyen a rugalmas munkaidős foglalkoztatás a munkahelyeken. Ezt nyilván minden munkáltató önálló döntési hatáskörébe tartozik, de indukálni lehet és kell is a folyamatot, elsősorban a város üzemeltetésében lévő cégek által.

A kultúra és a sport szerves része egy város életének. A sport testi és lelki egészségre neveli gyermekeinket, a felnőtteknek segít fizikai egészségük megőrzésében és szellemük karbantartásában. Rengeteg mindent megtanít, amit az élet többi területén is sikerrel használhatunk. Közösségformáló ereje elvitathatatlan. A jó közösségek pedig az együttélésünk sejtjeiként működnek. Így van ez a kultúra esetében is. Egy tánccsoport, egy zeneiskola, egy alkotó kör, vagy éppen a különböző versenyek mind-mind gyarapítják a várost, a koncertek, városi napok, előadások és programok pedig megteremtik a különbséget a klasszikus hétköznapok és a hétvégék, ünnepnapok között. Egy családbarát város szervező erőként lép fel mind a sport, mind a kultúra területén, igyekszik biztosítani a tömegsport lehetőségét és a színvonalas programok városba érkezését egyaránt.

Egyéb szolgáltatások

Számos szolgáltatás és vásárlási lehetőség teheti még komfortosabbá a családok városi életét. Ezek elsősorban üzleti alapon jönnek létre és működnek. Ilyenek például: babaúszás, baba-mama jóga, sóbarlang, családi napközi, magán bölcsőde, Dévény torna, zenés foglalkozások, játszóház, illetve bababoltok, egészséges élelmiszer üzletek, stb. Ezek a szolgáltatások mind jelentős hozzáadott értéket képviselnek és sokszínűbbé teszik a családok mindennapjait. A város itt is főleg szervező erőként léphet fel, esetleg kedvezményes bérleti konstrukciókkal operálhat, ezzel elősegítve ezeknek a szolgáltatásoknak a megjelenését.

Végül pedig tegyük fel a kérdést: miért fontos, hogy a városunk családbarát legyen? A fentiekből véleményem szerint következik, hogy a családbarát város megszüli a városbarát családot. Ha a város gondoskodik a családjainak jólétéről és biztosítani tudja szükségleteiket, akkor ezt a családok meghálálják. Egy ilyen környezetben elkezdenek megszerveződni a várost védő, építő-szépítő közösségek, kialakul a lokálpatriotizmus, ami hosszú távon biztosítja a megfelelő nívót, a sokszínűséget és a fejlődést Mosonmagyaróváron. Illetve ekkor már: Mosolymagyaróváron.