Egy blog Mosonmagyaróvárról. Felület a közös gondolkodásnak, a véleményeknek, a vitának.
Fórum a helyi közéleti kérdéseknek. Lazán, világosan, fiatalosan.

Állatvédelem Mosonmagyaróváron

Egy közösség – legyen az egy nemzet vagy egy város – társadalmi fejlettségét jól mutatja, hogy milyen feladatok ellátására képes megszerveznie saját magát, illetve hogy milyen spektrumban képes jogokat garantálni tagjai számára. A jogtudomány az alapjogokat – Karel Vasak cseh jogtudós munkája nyomán – három generációba osztályozza. Az elsőt az évszázadok során kivívott alapvető politikai és szabadságjogok, a másodikat a 20. század során fokozatosan elismert szociális és gazdasági jogok, míg a harmadikat olyan kollektív vagy globálisan érvényesíthető jogok alkotják, mint például a fogyatékossággal élők és a betegek jogai vagy a békéhez és az egészséges környezethez való jog. Az állatok jogképessége és védelme – hasonlóan valamennyi harmadik generációs alapjoghoz – a fejlett nyugati demokráciák vívmánya. Alkotmányi szinten elsőként az NSZK 1949-es alaptörvényében jelent meg, mára pedig az Európai Unió valamennyi tagjának jogrendszere ismeri. Működő állatvédelemről azonban csak akkor beszélhetünk, ha az adott ország hatóságai az állatok törvényben biztosított jogainak érvényesülését garantálják, állatvédő civil szervezetek pedig kiegészítő szolgáltatásokat nyújtanak és a hatósági munkát ellenőrzik.

Mosonmagyaróváron e szempontrendszer szerint van működő állatvédelem. A jogszabályi és hatósági keretrendszer adott, két elszánt, szorgalmas állatvédő szervezet – a Menedék Állatvédő Alapítvány és a Mancsvár Állatvédő Egyesület – pedig erején felül küzd négylábú barátaink helyzetének javításáért. Ráadásul Mosonmagyaróváron az állatvédelem feltételrendszere jobb, mint az ország más térségeiben. Egyrészt a város lakosságának jövedelmi helyzete kedvezőbb, így a megfelelő állattartás anyagi körülményeit könnyebben biztosíthatják a városlakók. Másrészt Ausztria közelsége lehetővé teszi a határon átnyúló gazdakeresési programok indítását, ami – lévén az osztrák lakosság meglehetősen tudatos állattartó – komoly lehetőséget jelent az utcára került környékbeli négylábúaknak.

A helyzet azonban korántsem rózsás. Rengeteg állat kerül utcára minden évben városunkban és gyakoriak az állatkínzásos esetek is. A helyzet pedig addig nem fog változni, amíg mi, mosonmagyaróvári lakosok nem kezeljük kellő felelősséggel az állattartás kérdését. Világos ugyanis, hogy az állatvédelem által orvosolandó problémákat mi magunk okozzuk társadalmi szinten. Mire gondolok?

Egyrészt fontos gyermekeinket az állatokkal való helyes bánásmódra nevelni. Iszonyúan fontos, hogy már fiatal korban kialakuljon a felelős állattartói magatartás, tudatosuljon, a vállalt kisállat – legyen az kutya, macska, nyúl vagy épp papagáj – egy élőlény és nem múló hóbort vagy használati cikk, melyet kedvünkre elhagyhatunk, ha már meguntuk.

Másrészt legalább ennyire fontos a nem kívánt állatszaporulat megelőzése, a legtöbb kidobott jószág ugyanis – sokszor kevés esélyt kapva az életben maradásra – néhány hetes korában kerül az utcára. Fontos tehát kutyáink és macskáink ivartalanítása. Ez a meglehetősen egyszerű műtéti beavatkozás az állat 7-8 hónapos korától elvégezhető, és nem csupán a nem várt szaporulattól védi meg az állattartót, de az állat életminőségét is javítja. Ivartalanított állatok esetében például csökken a daganatos megbetegedések esélye, ráadásul megkíméljük őket e beavatkozással az ivarzási láztól is. Az a városi legenda pedig, mely szerint minden egészséges nőstény állatnak egyszer ellenie kell, nettó baromság! Olyasmi, mint a lapos föld elmélete vagy a gyíkemberek uralma. A műtét költsége állatorvosonként változó, úgy tudom azonban, hogy indokolt esetben – a szociális helyzet függvényében – az állatvédő szervezetek anyagi támogatást nyújtanak a beavatkozáshoz. Nincs kifogás tehát, ivartalanítsuk kedvenceinket!

A mosonmagyaróvári állatvédelem közösségi feladat, a problémák megelőzése csak rajtunk áll. És ne csupán négylábú barátainkért tegyük oda magunkat! Hanem azért is, hogy egy felvilágosultabb, tisztább, rendezettebb városban éljünk. Büszkén, példamutatóan.

P.S.: A leírtakon kívül még egy apró dolgot tehetünk a helyi állatvédelem ügyéért! 2016-ban alakítottunk barátaimmal egy karitatív közösséget, a Flos Floris Egyesületet, mely április 13-án, péntek este egy jótékonysági vacsorát szervez a Menedék Állatvédő Alapítvány támogatására. A jegyeladás teljes bevételével a gazdátlan állatok ellátását támogatjuk. A rendezvény részleteit megtaláljátok a Flos Floris Egyesület oldalán. Gyertek el minél többen, beszélgessünk egy tartalmasat a városi állatvédelem ügyéről!