Egy blog Mosonmagyaróvárról. Felület a közös gondolkodásnak, a véleményeknek, a vitának.
Fórum a helyi közéleti kérdéseknek. Lazán, világosan, fiatalosan.

Figyelmeztetés
  • JUser: :_load: Nem tölthető be a következő azonosítószámú felhasználó: 574

Családbarát város, városbarát család 1. rész

Giczi Gergely Giczi Gergely

Első vendégszerzői bejegyzésünk a blogon - Giczi Gergely tollából - a város jövője szempontjából kiemelt témáról, a családbarát környezet megteremtéséről szól. Gergely régi barátom. 1986-ban született Csornán. Mosonmagyaróváron nőtt fel, a Kossuth Lajos Gimnáziumban érettségizett 2005-ben. Közgazdasági diplomáját a Budapesti Gazdasági Egyetemen 2010-ben szerezte. Azóta a köz szolgálatában áll. Pályáját a Magyar Fejlesztési Bankban kezdte, három éve a Magyar Nemzeti Kereskedőház Agrárgazdasági és Élelmiszeripari Ágazatának vezetője. Munkája során a világ számos országában szerzett tapasztalatot, az Egyesült Államoktól Szaúd-Arábián át egészen Japánig. 2017 szeptembere óta a Budapesti Gazdasági Egyetem Nemzetközi Tanulmányok mesterszakának hallgatója. Angol és német nyelven beszél. Nagyszülői örökségként 15 hektáron szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozik. Feleségével és 2016-ban született kislányával él.

Családbarát város, városbarát család. Vajon létezik-e külön-külön a két fogalom, vagy csak együtt, egymást kölcsönösen erősítve értelmezhetőek? Mit is jelent a gyakorlatban a családbarát város, hogy tud egy város a családok barátja lenni? Másfelől, hogy tud egy család városbarát lenni? Ebben a bejegyzésben többek között ezekre a kérdésekre keresem a választ.

Elsőként nézzük meg, hogyan definiálható egyszerűen a családbarát város fogalma. Mik azok a tényezők, szolgáltatások, amik jellemzőek rá. Tulajdonképpen nincs nehéz dolgunk, hiszen mondhatjuk, hogy egy város akkor családbarát, ha a családok jól érzik magukat benne, szeretnek ott élni, otthonra találnak és gyarapodnak. Megtalálnak minden olyan közösségi teret, szolgáltatást, amivel színessé tehetik hétköznapjaikat. Bontsuk ki ezt a témát egy kicsit részletesebben.
Számos tényező szerepet játszik abban, hogy hogyan érezzük magunkat. A környezet, amiben élünk, alapjaiban határozza meg lehetőségeinket, életvitelünket, jókedvünket. Egy Mosonmagyaróvár méretű városnak elsősorban szellősnek, levegősnek, zöldnek kell lennie, mert egyszerűen ez a funkciója, ezt várják tőle a polgárai, ezért élnek itt. Szeretnek nyugodtan és szabadon élni, a természet közelében lenni, mozogni, és ezzel együtt társasági életet élni, kulturális programokat látogatni és élvezni a város adta egyéb lehetőségeket, előnyöket. Ezért talán a legfontosabb dolog a város arculatának megőrzése ebben a szellemben. Ha ezt, mint alapvetést meg tudjuk fogalmazni, akkor minden későbbi intézkedést ennek szellemében lehet meghozni, ennek szolgálatába lehet állítani. De mik járulnak hozzá a családbarát városkép kialakulásához? Miknek a megléte szükséges ahhoz, hogy azt mondhassuk, városunk kedvez a családoknak? A választ 4 téma köré építem fel: közlekedés, közösségi terek, intézményrendszer és közszolgáltatások, egyéb szolgáltatások. Nézzük ezeket sorban.

Közlekedés

Ha városi közlekedésről beszélünk, a családok szempontjából elsősorban az utcáink, tereink állapota, a gépjármű forgalom nagysága, a gyalogos és kerékpáros közlekedés lehetőségei és a tömegközlekedés színvonala számít elsősorban. Az utca alapvetően közlekedésre szolgál. Egy családbarát városban az autós, a motoros, a biciklis és a gyalogos együtt és békében közlekedik úgy, hogy azzal nem zavarják sem egymást, sem az éppen nem közlekedőket. Nincs zsúfoltság, nincs szmog, a zaj elviselhető és nincsenek ön-és közveszélyes elemek. A járdákon nem parkolnak autók, vagy csak olyan mértékben, hogy egy édesanya a babakocsit tolva és adott esetben a nagyobbik gyermeke kezét fogva kényelmesen elférnek egymás mellett. Megfelelő számú zebra áll rendelkezésre az úton való átkeléshez, ezek élénken felfestettek, a veszélyesebb helyeken külön kiemeltek, akár fényvisszaverő festéssel, akár az úttestbe épített LED lámpákkal, esetleg külön forgalomlassító eszközökkel is védettek. A zöld lámpa hossza lehetővé teszi a kényelmes áthaladást akár több kisgyermekkel, babakocsival, csomagokkal együtt is. A közlekedési lámpák a lehető legokosabb módon összehangoltak, elkerülve így az értelmetlen várakozást az autósok számára és csökkentve a környezetterhelést. Jól emlékszem, ahogy gyerekkoromban a Bolyai iskola alsós épületéből nap, mint nap csoportosan sétáltunk át a felsős épületbe a menzára. A főút mentén való közlekedés és minden egyes átkelés veszélyes és meglehetősen félelmetes volt egy gyerek szemszögéből. Zaj, a járdától fél méterre robogó kamionok, három zebra egymás után, köztük szűk járdaszigetekkel, aggódó tekintetek a nevelőink részéről. Szerencsére az M1-es és az M15-ös utak azóta sokat javítottak a város átmenő forgalmán, azonban számos példa bizonyítja, hogy lehet a gyalogosoknak úgy kedvezni, hogy közben nem okozunk forgalmi fennakadást. Remek példa erre a Ferenciek terének közelmúltbeli átalakítása Budapesten, hogy csak egyet említsek ezek közül. Az óvodák, iskolák környékét fokozottan védeni kell az átmenő forgalomtól, ahol ez lehetséges, és mindenképpen lassítani kell a forgalmat. További fontos elem a biciklis közlekedés térnyerése biztonságban, megfelelő számú kerékpártárolóval a város fontos pontjain. A tömegközlekedés színvonala szintén hozzájárulhat a gyermekesek életének megkönnyítéséhez. Alacsony padlós buszok, a család szempontjából fontos helyek megközelíthetősége, félig zárt és fedett buszmegállók. Azt hiszem, ezek a legfontosabb közlekedési feltételek.

Folyt. köv...