Egy blog Mosonmagyaróvárról. Felület a közös gondolkodásnak, a véleményeknek, a vitának.
Fórum a helyi közéleti kérdéseknek. Lazán, világosan, fiatalosan.

Figyelmeztetés
  • JUser: :_load: Nem tölthető be a következő azonosítószámú felhasználó: 574

Határhatás – Mosonmagyaróvár és a Schengeni határrendszer összefüggései

Általánosan elfogadott tény, hogy a jó dolgokat könnyebben az élet természetes részének tekintjük, mint a rosszakat. Egyszerűen könnyebb hozzászokni egy új jó dologhoz, mint egy rosszhoz. Így vagyunk a schengeni határrendszerrel, a mai témánkkal is. Gyorsan megszoktuk, elfogadtuk, és élünk is az általa biztosított előnyökkel. Mi több, városunk életvitele gyakorlatilag erre épül. Hogy miért? Lássuk…

Bővebben...

Miért kereshetünk többet Ausztriában? 2/2. rész

Korábbi bejegyzésemben egy Mosonmagyaróvár számára fontos kérdésről, a magyar és osztrák bérkülönbségek okairól írtam. Ebben amellett érveltem, hogy bérfelzárkózás Magyarországon csak akkor lehetséges - így a munkaerő nyugatra vándorlása is akkor áll majd meg - ha nő a hazánk által megtermelt javak piaci értéke, vagyis nő a termelékenységünk. Az ország lakossága ugyanis - bérek, nyugdíjak, szociális ellátások és ösztöndíjak révén - a közösen megtermelt javakon osztozhat. A magasabb bérekért tehát - bármennyire is furcsán hangzik ez - nem többet kellene dolgoznunk, hanem több értéket kellene előállítanunk. De mi szükséges ehhez, azaz a termelékenység növeléséhez?

Bővebben...

Miért kereshetünk többet Ausztriában? 1. rész

Rengetegen, több mint hatezren olvastátok korábbi bejegyzésemet az osztrák munkaerőpiac Mosonmagyaróvárra gyakorolt hatásáról. Úgy tűnik tehát, fontos a téma és Titeket is erősen foglalkoztat. 

Előző írásomban körüljártuk, hogy városunkat Ausztria munkaerő-elszívó ereje milyen kihívások elé állítja, és nem kérdés, e helyzet addig fent áll, amíg a hazai bérszínvonal nem közelíti meg az osztrákot. De lehet ennek realitása? És egyáltalán mi áll a bérkülönbségek mögött?

Bővebben...

Családbarát város, városbarát család 2/2. rész

A családbarát város, városbarát család című bejegyzésem első részében megismerhettétek a családbarát város általam vélt fogalmát, valamint az annak feltételéül állított 4 témakört, amelyek közül az elsőt, a közlekedést részletesebben ki is fejtettem. Következzen most a másik három.

Bővebben...

Állatvédelem Mosonmagyaróváron

Egy közösség – legyen az egy nemzet vagy egy város – társadalmi fejlettségét jól mutatja, hogy milyen feladatok ellátására képes megszerveznie saját magát, illetve hogy milyen spektrumban képes jogokat garantálni tagjai számára. A jogtudomány az alapjogokat – Karel Vasak cseh jogtudós munkája nyomán – három generációba osztályozza. Az elsőt az évszázadok során kivívott alapvető politikai és szabadságjogok, a másodikat a 20. század során fokozatosan elismert szociális és gazdasági jogok, míg a harmadikat olyan kollektív vagy globálisan érvényesíthető jogok alkotják, mint például a fogyatékossággal élők és a betegek jogai vagy a békéhez és az egészséges környezethez való jog. Az állatok jogképessége és védelme – hasonlóan valamennyi harmadik generációs alapjoghoz – a fejlett nyugati demokráciák vívmánya. Alkotmányi szinten elsőként az NSZK 1949-es alaptörvényében jelent meg, mára pedig az Európai Unió valamennyi tagjának jogrendszere ismeri. Működő állatvédelemről azonban csak akkor beszélhetünk, ha az adott ország hatóságai az állatok törvényben biztosított jogainak érvényesülését garantálják, állatvédő civil szervezetek pedig kiegészítő szolgáltatásokat nyújtanak és a hatósági munkát ellenőrzik.

Bővebben...

Családbarát város, városbarát család 1. rész

Első vendégszerzői bejegyzésünk a blogon - Giczi Gergely tollából - a város jövője szempontjából kiemelt témáról, a családbarát környezet megteremtéséről szól. Gergely régi barátom. 1986-ban született Csornán. Mosonmagyaróváron nőtt fel, a Kossuth Lajos Gimnáziumban érettségizett 2005-ben. Közgazdasági diplomáját a Budapesti Gazdasági Egyetemen 2010-ben szerezte. Azóta a köz szolgálatában áll. Pályáját a Magyar Fejlesztési Bankban kezdte, három éve a Magyar Nemzeti Kereskedőház Agrárgazdasági és Élelmiszeripari Ágazatának vezetője. Munkája során a világ számos országában szerzett tapasztalatot, az Egyesült Államoktól Szaúd-Arábián át egészen Japánig. 2017 szeptembere óta a Budapesti Gazdasági Egyetem Nemzetközi Tanulmányok mesterszakának hallgatója. Angol és német nyelven beszél. Nagyszülői örökségként 15 hektáron szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozik. Feleségével és 2016-ban született kislányával él.

Bővebben...

Kié a hatalom Mosonmagyaróváron?

Egy tegnap blogomra érkezett elgondolkodtató kommentár szerint kár a gőzért és az értelmiségi fecsegésért, Mosonmagyaróvárt két tőkés család irányítja. Ez az egyébként népszerű és korántsem új keletű vélemény annyira elgondolkodtatott, hogy úgy döntöttem, önálló blogbejegyzésben reagálok rá.

Miként oszlik meg a hatalom egy fejlett, demokratikus kisvárosban? A téma alapirodalma Robert A. Dahl, a Yale Egyetem professzorának 1961-ben megjelent munkája, a „Who Governs?”. Dahl könyvében egy szociológiai esettanulmányon keresztül vizsgálta meg a politikai hatalom működését New Haven városában. A szerző két alapvető következtetésre jut munkája során: egyrészt elismeri, hogy a politikai döntésekben az állampolgárok egyenlőtlenül vesznek részt, másrészt – szemben a korábbi elitista gondolkodással – úgy látja, a politikai döntések a nagyobb társadalmi csoportok kompromisszumaként születnek, szó sincs tehát a szűken vett politikai vagy gazdasági elit uralmáról. Dahl állításai – belátva, hogy az európai társadalmi rendszerek az amerikaitól részben eltérően működnek – azt hiszem hazánkban, így Mosonmagyaróváron is helytállóak.

Bővebben...

Ausztria - áldás vagy átok?

Meggyőződésem, hogy napjaink legfontosabb társadalmi folyamata Mosonmagyaróváron a belső migráció és a munkaerőpiac nyugati irányba tolódása. Tömören arról van szó, hogy a helyi munkavállalók egy része Ausztriában keres állást, helyükre pedig az ország keleti részéből vendégmunkaerő érkezik városunkba. Úgy tűnik – bár hazánk nyugati határa már közel 30 éve megnyílt –, hogy a folyamat napjainkban éri el eddigi tetőfokát. Ez egyfelől az osztrák gazdaság bővülésének, másfelől a magyarországi munkaerő növekvő mobilitásának köszönhető. Az AMS adatai szerint az elmúlt 6 évben megduplázódott az ausztriai magyar munkavállalók száma elérve így a 80 ezer főt. Érdekesség, hogy a németek után ezzel a magyarok váltak a második legnagyobb számú vendégmunkaerejévé Ausztriának. A KSH 2016-os mikrocenzusa egyébként megerősíti azt, amit persze magunktól is kitalálhattunk volna: az Ausztriában dolgozó magyarok túlnyomó többsége Győr-Moson-Sopron megyéből ingázik a határ túloldalára.

Bővebben...

Hello Mosonmagyaróvár!

Néhány hete határoztam el, hogy egy internetes naplót, blogot indítok. Amolyan városi blogot. A világháló egyik legnagyobb ajándéka, hogy itt gondolatainkat szabadon, gyorsan oszthatjuk meg egymással. Van ki életmódtanácsokat, ki recepteket, ki politikai véleményeket, míg mások edzési praktikákat vagy épp divattippeket osztanak meg naplójukban. Jómagam sem a divathoz, sem a főzéshez, sem pedig a testépítéshez nem értek. Utóbbi azt hiszem, meg is látszik. Ellenben évek óta a köz szolgálatában állok. Számos városi folyamatot láttam testközelből, rengeteg helyi problémával találkoztam és számos nagyszerű városi közösséget ismertem meg az elmúlt években. A téma tehát adott. Mosonmagyaróvár jelenéről és jövőjéről szeretnék írni Nektek.

Bővebben...

Társasházépítés

Először is szögezzük le, a társasházépítés tök jó dolog! A lakásállomány megújulása és minőségének javulása alapvető társadalmi érdek, pozitív hatása a nemzetgazdaságra vitathatatlan. Nem hiába szokás a gazdaság állapotát egyéb indikátorok mellett a kiadott lakásépítési engedélyek számával mérni. Az országos trend növekvő, tévhit azonban, hogy napjainkban Magyarországon lakásépítési láz tombol. 2007-ben, a gazdasági válság kirobbanásának évében még több mint 44 ezer építési engedélyt adtak ki a hatóságok. Ez a szám 2017-ben 38 ezer volt. 2003-ban pedig karcolta a 60 ezret. Bár az építési szabályozás lazítása, az új lakások forgalmi adójának 5 százalékra csökkentése és a CSOK komoly segítség a piacnak, onnan még mindig hiányzik legalább 10-15 ezer lakás évente.

Bővebben...